Minden tavasz más, mint a többi, igaz ez az idei tavaszunkra is. Egy viszonylag enyhe telet februárban lezárt egy 1-1,5 hetes keményebb fagyos éjszaka és nappal, ami már évek óta nem volt jellemző hazánk teleire. Ezt a téli álmot alvó növények károsodás nélkül átvészelték. Viszont attól a héttől kezdve nem igazán köszönt be a jó idő, több mint egy hónapig jellemzőek voltak az éjszakai fagyok, majd ezt követően az időjárás igen hektikussá vált. Hol visszatértek az enyhébb éjszakai fagyok, hol pedig nyáriasra fordult a nappali hőmérséklet. Ezt a hullámzást ma is tapasztaljuk, annyiban azonban kedvezőbb a helyzet, hogy az éjszakai fagyok elmúltak, de néhány napon nem járunk messze tőlük.
Ehhez az időjáráshoz nem csak mi emberek tudunk nehezen alkalmazkodni, hanem a növényvilág sem, köztük a hortenzia is.
A hortenzia egy érdekes növény, gond nélkül telel hazánkban, még a komolyabb fagyok sem károsítják, amikor azonban feléled a téli álomból, akkor melegre van szüksége. Még a viszonylag komoly nyári forróságot is elviseli tartós károsodás nélkül.
Melegigényessége fajtacsoportonként és azon belül fajtánként is igen változó. Ennek megfelelően is érinti a hortenziákat ez a hűvös időjárás.
A továbbiakban arról írok, hogy miként is érintő őket, és mi mit tudunk tenni, hogy a kedvezőtlen hatásokat mérsékeljük.
Naponta fényképek tucatjait kapom tőletek, amelyeken a hideg előnytelen hatásait mutatják, és kérdezitek tőlem, hogy mit tudnátok tenni. Nos a válaszokat remélem megtaláljátok ebben a cikkben.
Először is nézzük, hogy mi a baj a hideggel?
- Éjszakai fagyok miatt fagysérülés, elfagyás.
- Gyökérnövekedés, fejlődés csökkenés.
- Növekedés, fejlődés lelassulása.
- Csökkent fotoszintézis intenzitás.
- Tápanyag,- és vízáramlás lelassulása,
- Hormonális és enzimatikus folyamatok gátlása, lassulása, nem kedvező irányú alakulása.
- Növény kimerülése.
Nézzük részletesebben.
1; A nappali felmelegedés hatására beindul a növényi élet. A kezdeti lendületet a fás részekben tárolt tápanyagok biztosítják. A telelésre betöményedett sejtnedvek felhígulnak, ezáltal kisebb fagyra is megfagynak. A kifakadt rügyeket már nem védik a rügy pikkelylevelei, a fellevelek, a gyapjas szigetelés. A felhígult sejtnedv könnyen megfagy, ezáltal a fás részeket is roncsolja, a friss lombozat megfagy.
2; A gyökér növekedéséhez, fejlődéséhez a talajnak át kell melegednie. 6 fok fölött indul be a folyamat, és 20 fok körül az optimális. Az elsőt is alig üti meg a hőfok a másodikat szinte még egyszer sem értük el. Emiatt a gyökérfejlődés igen vontatott. A növény raktáraiból beindult kezdeti növekedést a gyökér által felvett anyagok biztosítják tovább, ami eddig nem teljesen valósult meg.
3; A gyökérnövekedés, és tápelem, vízfelvétel elmaradás lassulás és a lombozat kialakulás vontatottsága miatt, nem indul be a megfelelő mennyiségű és minőségű fotoszintézis, ezért a növekedés igen vontatottá válik.
4; A fotoszintézishez, nem csak a gyökér által felvett vízre és tápelemekre van szükség, hanem megfelelő hőmérsékletre is. Ha mindkettő elmarad, vagy messze az optimális alatt realizálódik, akkor abból következik, hogy a fotoszintézis folyamatai is gátoltak. Márpedig ez a biokémia folyamat termeli a növekedéshez szükséges anyagokat.
5; A gyökérből induló és a levelek felé tartó áramlási folyamatot egy összetett rendszer tartja állandó mozgásban. A rendszer egyik fő működtetője a hőmérséklet. 6 és 30 fok között működik a legjobban, de az optimális tartománya 20-25 fok között van. Ezeket nagyon ritkán éri el a tavaszi időjárásunk. Emiatt a víz és tápanyag áramlás igen kiszámíthatatlan, labilis.
6; A növényben is bonyolult enzimatikus és hormonális rendszer működik, mai a fejlődés, növekedés minden szakaszát, így a virágzást is áthatja. Ez a rendszer is csak melegben működik hibátlanul.
7; A fentiek hatására a növény hol a tartalékaiból, hol a keletkezett tápanyagokból él. Mivel a téli indulás után elhasznált tartalékait még nem tudta visszapótolni, ezért szép lassú kimerülés vár rá. Minél kisebb egy hortenzia, annál gyorsabban merül ki, és okozza a végzetét ez az időjárás.
Hogy jelentkezik mindez a hortenziákon?
Lombszíneződés
Az enzimatikus folyamatok változása miatt megjelennek az antociánosodás jelei a lombozaton, Vöröses, barnás elszíneződés.
Elhalás
A fagyás miatt levelek, vesszők, rügyek halnak el.
Kanalasodás
A hektikus növekedés miatt a lombozat deformálódik, kanalasodik.
Sárgulás
A tápanyag és tápelemhiány miatt a lombozat egésze sárgul (ez a tápanyag hiány), vagy erek közt sárgul, de az erek zöldek maradnak (ez a vashiány).
Kisebb méretű virágok
Csökkent tápanyaghiány miatt a virágok nem fejlődnek ki teljesen. Fontos megjegyezni, hogy a virágok számában csak a fagyok idéznek elő változást, a hideg idő miatt a virágszám nem csökken.
Lassú növekedés
Szintén a tápanyaghiány miatt a hortenzia alig fejlődik.
Mit tudunk tenni?
– Türelmesen várjuk a meleget, felkészülünk az érkezésére.
– Amint felmelegszik az idő, rögtön elkezdjük lombtrágyák bevonásával is erősíteni. Kezdetben az előírt adagolásnál hígabb nitrogén (Wuxal, Volldünger) és vas (Fitohorm Fe) lombtrágyák adásával, majd a melegedéssel egyre erősebb, de az adagolást sosem meghaladó koncentrációban.
– Ha lehetőségünk van, akkor az árnyékban lévő töveket éjszakára takarhatjuk, a dézsásakat vigyük a déli meleg oldalakra.
– A károsodott hajtásokat távolítsuk el.
– Készüljünk fel a rendszeres és kiegyensúlyozott gondozásra. A növények nagy hátránnyal indulnak, ha ezt még tetézzük rossz gondozással, gondolok itt például egy rendszertelen öntözésre, vagy kiegyensúlyozatlan tápanyag pótlásra, akkor már most borítékolható, hogy gyengén fog nekivágni a télnek, ami a vesztét fogja okozni.
– Gondolkodjunk előre! Végezzünk megfigyeléseket! Nem minden fajtát súlyt egyformán ez az időjárás, egyesek könnyebben veszik az akadályokat. Figyeljük meg, hogy mely fajtákat érint nagyon rosszul és azokat a jövőben ne telepítsük.
A fajtacsoportok érintettsége.
A legsúlyosabban a kerti – macrophylla fajtacsoportot érinti. Azon belül is a nagyon nemesített fajtákat. Zömében ezeket lehet kapni kora tavasztól, nyár elejéig a boltokban.
Nagyon könnyedén veszik a bugások – paniculata, de közülük is nagyra növő fajták azért érzékenyebbek (Phantom, Limelight, Kyushu)
Tölgylevelű – quercifolia idős példányai fel sem veszik, de minél fiatalabb egy tő, annál erősebben érinti. Az egy-két éves növények, akár el is pusztulhatnak.
Érdes levelűek – aspera is az a jellemző, hogy minél fiatalabbak, annál nehezebben viselik, sőt a nemesebbek fajtákat mint pl. a Hot Chocholate fiatalon súlyosan érinti.
Cserjés – arborescens hortenziák könnyedén veszik az akadályt. Némi hiánytünetet produkálnak, kicsit belassul a növekedésük, de töretlenül törnek az ég felé.
Fűrészes levelű – serrata az éjszakai fagyokra erőteljesen reagál, de, ha ezeken túl van, akkor a hűvösebb idővel már könnyebben megküzd.
Kúszó hortenzia – petiolaris különösebben nem érinti kedvezőtlenül, mivel amúgy is az egyik olyan faj, ami a mélyebb árnyékot is elviseli.
Hibridek csoportja nagyon jól viseli, hiánytüneteket nem produkálnak, szépen fejlődnek, intenzíven hozzák a virágaikat.
Hideg és a hortenzia elhelyezése.
A déli, napos oldalon elhelyezett hortenziák sokkal erőteljesebben fejlődnek, mint a félárnyékos, északi oldalon lévők. A déli oldalon egy rövid időre is kisütő nap már erőteljesen felmelegíti a talajt. Ez nyáron lehet, hogy hátrány lesz, de gondozással ezt a hátrányt le lehet küzdeni.
