Várom a fagyokat, hogy tudjak korcsolyázni.
Várom a havat, hogy tudjak szánkózni.
Sajnos már 4 éve, hogy a településünkön található tó jege úgy befagyott volna, hogy azon biztonságosan lehessen korcsolyázni. Még nagyobb sajnos, hogy legalább ennyi ideje nem láttam igazi méretű és tartós havat hazánkban.
Mit tehet ilyen helyzetben egy lelkes hortenzia tulajdonos? Ápolgatja kedvenc növényeit. 🙂
Annyira azért van hideg, hogy a hortenzia nyugalomba vonult, de ez nem akadályoz meg a gondozási munkákban.
Szerintetek mit lehet ilyenkor tenni?
Sok egyéb mellett a hortenzia talaját felkészíteni a tavasztól-őszig tartó kemény igénybevételre.
Kemény igénybevétel mert:
– Áthatja a nyári forróság.
– A szárazságtól kőkeménnyé válik, megáll benne az élet.
– A túlzott csapadéktól levegőtlenné válik.
– Az állandó vízmozgás (eső, öntözés) rendszeresen átmossa.
– A belőle élő növények és állatok folyamatosan kivonják belőle a tápanyagot.
– A taposásától tömörödik.
– Vegyi anyagok hatásait kompenzálja.
A talaj és a benne élő élőlények állapota nagyon fontos a hortenziák számára.
Fontos mert:
– A tápanyag jelentősebb része a talajon keresztül érkezik.
– A gyökérzet állapota a talaj állapotától is függ.
– Nem csak a víz érkezik a talajból, hanem a levegő páratartalmára is nagy befolyással van, sőt benne tárolódik a csapadék.
– Oxigént biztosít és tárol.
– Szerkezetével hat a gyökérzetre.
Mindezek után nem lehetünk közömbösek a talaj állapota iránt.
A talajban az élet télen sem áll meg, csak a felső rétegéből egy kicsit – a fagyhatár alá – húzódik az élet. Enyhe teleken, vagy szerves takaró anyaggal vastagon takart talajokban még ez a lefelé húzódás sem érvényesül.
Az talajélet nem áll le, de a növényzet tápanyag,- és vízkivételi folyamata szünetelnek. Ilyenkor van lehetősége a talajnak, hogy intenzíven foglalkozzon önmagával, feltöltődjön növények számára könnyen felvehető mikro,- és makro tápanyagokkal, vízzel, oxigénnel, ártalmatlanítsa a káros anyagokat, felfejlessze a benne élő hasznos élőlényeket.
Mivel tudjuk, hogy a hortenzia nagyon tápanyagigényes növény, ezért fontos, hogy tavaszra feltöltsük a talaj kimerült készleteit.
Hogyan töltsük fel a talaj készleteit?
- Talajtakarással érjük el, hogy a talajélet ne pihenjen, ne húzódjon mélyre. A szerves anyagú talajtakarás részben megőrzi a talaj hőjét nem engedi átfagyni a talajt, részben pedig táplálékot biztosít a talaj élő szervezeteknek.
- Jutassunk szervestrágyát a talaj felületére. Ezt a szervestrágyát fogják a talajélőlények feldolgozni és átalakítani olyan anyagokká, amelyeket a növény fel tud venni gyökérzetével.
Hogyan juttassuk ki a szervestrágyát?
Közvetlenül a talaj felületére, semmi esetre se beásva. Legjobb, ha a szervestrágyára terítjük a talajtakaró anyagot legalább 5 cm vastagságban.
Milyen szervestrágyát juttassunk ki?
– Éretlen istállótrágya. Közvetlenül az állatok alól kerül ki, lehet ló, szarvasmarha, kecske, juh, birka, tyúk, galamb, nyúl.
– Komposztált szervestrágya. Az istállóból kikerült legalább egy évet komposztálódott trágya. Ezt többnyire csak kereskedelemben tudjuk megvenni zsákos formátumban.
– Granulált, vagy pelletált szervestrágya. Ezt szakkereskedésekben zsákos formátumban tudjuk megvenni.
Mennyi szervestrágyát juttassunk ki?
– Éretlen istállótrágya szalmás ló és marhatrágya 5-8 kg/hortenziatő.
– Éretlen istállótrágya nyúl, kecske, juh, birka 3-4 kg/ hortenziatő.
– Éretlen istállótrágya galamb, tyúk 1,5-2 kg/hortenziatő.
– Komposztált szervestrágya 1,5-2 kg/hortenziatő
– Garnulált, pelletált szervestrágya 0,5-1 kg/hortenzitő
Melyik a legjobb szervestrágya? Fontossági sorrendben, kezdve a legjobbal:
- galamb
- kecske
- nyúl, juh, birka
- szarvasmarha
- ló
- tyúk
A hortenzia csoportok talaj,- és tápanyag igényességét a lenti táblázatokban látjátok.
